Azok, akik mr tartottak kutyt, megtapasztaltk, hogy kedvenck egy bonyolult, de kifinomult prbeszdet folytat krnyezetvel. Tny, hogy a kutya kommunikcis eszkztra meglehetsen gazdag, s gyakran olyan reakcikat mutat, amellyel gy tnik, hogy rti az emberi szt. Termszetesen az ebek nem beszlnek az emberek nyelvn s nem rtik a szavakat, de kpesek a kifejezseket emberekhez, ms kutykhoz, trgyakhoz, vagy jelensgekhez kapcsolni. Ha egy gazda sokat foglalkozik a kutyjval, beszl hozz s segti a tanuls folyamatt, kedvence komoly fejldst mutathat, s nagyon sok kifejezst kapcsolhat llnyekhez s trgyakhoz. A kutya a szt nem annyira rti, inkbb csak kvetkeztetni tud annak tartalmra a hangerbl, a hanghordozsbl, a gesztusokbl s a mozdulatokbl. Az ebek rendkvl j megfigyelk, az arcmimika s a metakommunikci sem marad rejtve elttk. Azokat a gesztusokat, amelyeket a kutya a krnyeztvel, s az akrl lev llnyekkel folytat, tanuls utn sajttja el.
"SZTR":
Etet / itattl tologatsa: hes / szomjas
A gazdjhoz megy a szjba vett przzal: stlni szeretne
A gazdjhoz megy kedenc jtkval: jtszani akar
Pacsit ad: Kedvessgt fejezi ki, "bocsnatot kr", esetleg finom falatot kunyerl
Ha zrt ajtt kapar, vagy lefekszik el: szeretne bemenni azon az ajtn
Farokcsvls: szeretet vagy harag
A magasra emelt farok: magabiztossg
Behzott farok: flelem
Fldre lapul, gazdja fel kszik vagy ugrl: szintn jtszani akar
Lel, rncolja a homlokt, hegyezi a flt s flrehajtja a fejt, kzben figyel minket: rtelmezni prblja a kzlsnket
Megdermed s mozdulatlanul figyel egy pontot: egy, a szmra idegen llnyt, vagy trgyat figyel
( A fent lert "jelek" csak rszei a "kutyabeszdnek", hisz az rengeteg mindent tartalmaz s kimerthetetlenl gazdag.)
A kutya nem csupn testbeszddel, de hangokkal is tud velnk kommuniklni. Ezek a hangok klnbzek, s mindegyik mst- mst jelent. A "kutyabeszd" klnbz formi a csahols, a morgs, a nyafogs, a nyszts, a srs az ugats s a vakkants. |