A kutya legfontosabb �rz�kszerve az orra. A kutat�k szerint az ebek szagl�sa kb egymilli�szor fejlettebb, mint az ember�, ez�rt k�rnyezet�ket legf�bbk�ppen szagok alapj�n ismerik meg �s azonos�tj�k. A kutya sz�m�ra a szagok sz�nes form�kat, foltokat �s �rv�nyeket alkotnak, "tapinthat�" val�s�gk�nt veszik �ket k�r�l, teh�t fizikai t�mpontokat ny�jtanak, �s �ppoly jelent�ss�ggel b�rnak, mint az ember sz�m�ra a l�t�s. A kuty�k elk�peszt� �gyess�ggel tal�lj�k meg a vad nyom�t, messzir�l kiszagolj�k a t�zel� szuk�kat, s�t, m�g a f�ld al� rejtett elektromos vezet�ket is k�nnyen meglelik. A kutya megjegyzi az egyes emberek �s fajt�rsai, sz�m�ra kedves t�rgyak �s a k�l�nf�le t�pl�l�kok szag�t, �s k�pes felkutatni a szag forr�s�t (bev�s�rl�szatyor esete). T�ny, hogy a kuty�k szagl�sa kor�ntsem nevezhet� egys�gesnek, hisz bizonyos fajt�k h�resen j� orral, megint m�sok kiss� tomp�bb szimattal rendelkeznek, de m�r az �jsz�l�tt kiskuty�k is remek�l haszn�lj�k ezen �rz�kszerv�ket. A kuty�k hall�sa nemk�l�nben fejlett, �s sokkalta prec�zebb, mint az ember�: nem csup�n sz�lesebb hangtartom�nyban hallanak, de j�tszi k�nnyeds�ggel tal�lj�k meg az adott hang forr�s�t. Az alacsony jelszint� hangokra �pp�gy felkapj�k a fej�ket, mint egy teheraut� hangos zaj�ra, �m a magas hangok kellemetlen �rz�st, vagy ak�r f�jdalmat is okozhatnak sz�mukra. A kutya hamar megjegyzi a gazda �s a csal�dtagok besz�dhangj�t, illetve az �ltaluk keltett egy�b hangokat; a lak�sban tartott eb m�r a l�pcs�h�zban visszhangz� l�p�sekb�l tudja, �ppen melyik bar�tja �rkezik haza. A kutya hall�sa az id� m�l�s�val gy�ng�l; megesik, hogy az id�s ebek a halkabb sz�t nem, csak a hangosabb utas�t�sokat �rtik meg. A kuty�k l�t�s�val kapcsolatban sok t�vhit ismert. Egy k�zkelet� t�ved�s szerint a kutya sz�nvak, �m val�j�ban az ebek l�t�sa bikromatikus, teh�t m�sk�nt �rz�kelik a sz�neket. Az egyes fajt�k l�t�k�pess�ge nagym�rt�kben elt�rhet, de t�ny, hogy a kuty�k vizu�lis �rz�kel�se kor�ntsem nevezhet� gyeng�nek, s�t, sz�rk�leti f�nyviszonyok k�zt jobban l�tnak, mint az ember. Az emberi alakokat m�r 100 m�terr�l is felismerik, a ny�lt terepen dolgoz� vad�szkuty�k pedig ak�r 800 m�terr�l is �szreveszik a mozg� �llatokat. Fontos tudni, hogy n�gyl�b� bar�taink nem csup�n a sz�neket illet�en l�tnak m�sk�nt, mint az ember: t�rbeli l�t�suk gyenge, �m l�t�ter�k sokkalta t�gasabb, mint az emberi szem l�t�tere. A t�rbeli l�t�s azonban fejleszthet�, �s a lak�sban tartott kuty�k eset�ben mindig rosszabb, mint azon fajt�rsaikn�l, akik sokat tart�zkodnak a szabadban.