A kutya fejlett idegrendszerrel rendelkezik, rzelmi lete sszetett, bizonyos vonsokat tekintve hasonl az ember rzelmi lethez. Kommunikcis eszkzk, gesztusok s viselkedsformk sokasga utal az llat kedlyllapotra: a vidmsgot farlnak csvlsval, vagy akr csaholssal jelzi, ha pedig szomor, gy viselkedse is passzvv vlik, lelassul. A kutya ismeri a flelem s a bntudat rzst, az adott fajtt jellemz temperamentum s az t rt ingerek fggvnyben lehet izgatott vagy morzus, ideges vagy higgadt, nfeledten boldog vagy akr levert. A kutya hajlamos a fltkenysgre s a srtdkenysgre, az irgysgre s a bnatra, bizonyos esetekben pedig kedlybetegsgbe eshet. Jl megfigyelhetk az rzelmi let zavarai: a lncon tartott, bntalmazott vagy elhanyagolt ebek gyakorta vlnak agresszvv, miknt az erszakos gazda kutyja is gyakorta elsajttja az embertl ellesett viselkedst. A tarts konfliktusok-melyek megoldsra a kutya kptelen-neurzist idzhetnek el, a feldolgozhatatlan stressz labiliss teheti, a sorozatos kudarclmnyek pedig depresszit okozhatnak a kutynl. Abban az esetben, ha fizikai ignyeit nem tudja kielgteni (mozgs, munka, jtk), akr nfejv, kezelhetetlenn vagy kiszmthatatlann vlhat. Sose feledjk: a kutya kpes alkalmazkodni, m alapvet szksgleteit s sztneit nem tagadhatja meg. Ha a gazda meg tudja rteni a kutya termszett s ignyeit, s biztostja szmra az alapvet fizikai s rzelmi szksgleteket, gy boldog s kiszmthat viselkeds bartra tehet szert. |